2024
2023
2022
2021
“SEPTEMBERFEST”- Torjai Falunapok-Nemzetközi Gasztronómiai Verseny
Helyszín: Torja
Időpont: 2020. szeptember 12-13
SEPTEMBERFEST – 2018 - TORJA
Szeretettel meghívjuk a 2018 szeptember 7 – 9 között, a XV. alkalommal, Torja első írásos említésének 711. évfordulója alkalmából megrendezendő “Torjai Napokra”, valamint az ez alkalommal sorra kerülő Nemzetközi Gasztronómiai Versenyre.
A falunapok programja:
2018 szeptember 7: - meghívottak érkezése, elszállásolása
-péntek- - 17,00 Kopjafaállítás a Nyergestetőn
2018 szeptember 8: - 10,30 Az új Begyenkő-i híd avatása és átadása
-szombat- - 11,30 Ünnepi Megnyitó (Torja polgármestere köszönti a Meghívotta-
kat és a vendégeket) a Kultúrotthonban
- a Kézdivásárhely-i Mazsorett-tánccsoport műsora
- Újszülöttek áldása az Életfánál (emléklapok átadása)
- Nagykorúsítás a Kultúrotthonban a 18 éves fiataloknak
(emléklapok átadása)
- 13,00 Tűzgyújtás, a főzőverseny kezdete
- 13,30 Székely feltűrt-túróspuliszka készítés (60 m), részlet a 2008-as,
150,32 m-es világrekordból
- 15,30 Főzőverseny zsűrizése
- 16,30 Torja-i iskolások műsora
- 17,30 Éltanulók díjazása
- 19,00 Főzőverseny díjazása –szabadtéri szinpad
- 19,30 Dupla Kávé
- 20,30 Tomy és zenekara –utcabál
- 2018 szeptember 9: - 10,30 Gyűlekező az Altorja-i Plébániánál
-vasárnap- - 11,00 Zenés-, lovas-, huszáros felvonulás a Mária kápolnához
- 12,00 Ünnepi, búcsús szentmise a Mária kápolnában
- 13,30 Ebéd a meghívott vendégeknek –Torja-i Kultúrotthonban
- 15,00 - „Bálványos fiai” Hagyományőrző Egyesület szervezésében:
-íjászkodás kicsiknek, nagyoknak
- Lóerő-, és favágó verseny (Futballpálya)
- 18:30 Tombola
-20:00 Bettina
- 21,15 Tesók
- 22,30 Tüzijáték
A falunapok teljes programja alatt látogatható a numizmatikai (pénzérme) kiállítás a Sportcsarnokban, valamint a mezőgazdasági terménykiállítás a Polgármesteri Hivatal épületében.
Bővebb felvilágosítás: Dr.Daragus Attila, Torja község polgármestere: 0040744380000
Torja-i Polgármesteri Hivatal: tel/fax. 0040267367010
e-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát., Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
Szeretettel várjuk!
Dr. Daragus Attila
Polgármester
2017
„Proiect cofinanțat din bugetul Consiliului Județean Covasna”
Torja első írásos említésének 710. évfordulója
(falunapok tizennegyedszer)
Négy esztendővel ezelőtt Szeptemberfesztre átkeresztelt falunapok voltak. Sütöttek főztek finomabbnál finomabb étkeket. Avattak esketőtermet és elkészült a 150, 32 méter világrekord feltűrt túros puloszka „kistestvére”.
Az avató ünnepségen Daragus Attila polgármester elmondta: eddig is volt házasságkötő termük, de a négyezer lakosú községben az kicsinek bizonyult, több esetben az új párt annyian kísérték el, hogy sokan kintről kellett kövessék a ceremóniát. Ebből a meggondolásból vágtak össze két helyiséget – a volt gyűléstermet és egy raktárt –, A két terem látszólag nincsen teljesen összevágva. Az egyik terem az állófogadás célját szolgálja, a násznép majd itt tudja elkoccintani a pezsgőt, a másik a majdani házasságkötések színhelyéül szolgál, a falon magyarul és románul is jókívánságok olvashatóak. Az új házasságkötő termet Tímár Zoltán feltorjai római katolikus plébános és Egyed László Levente református lelkipásztor áldotta meg, az avatószalagot Daragus Attila, Luka Medárd alpolgármester és Kerekes Tibor jegyző vágta el.
Képeslapokat és képes albumokat ajándékozott a hivatal
A községháza előtt folytatódott az ünnepség ahol közös fénykép felállított életfánál. Egyed László Levente református lelkipásztor és Tímár Zoltán feltorjai római katolikus plébános megáldotta az újszülötteket és azok szüleit. Ezt követően a művelődési otthon nagytermében megtartották a nagykorúsítási ünnepséget, az ötvenhárom fiatalnak Kerekes Tibor jegyző gratulált, átadta a díszoklevelet és Torja képes albumát. Az ünnepség közben felléptek a kézdivásárhelyi Tanulók Klubja mazsorettcsoportjai. Daragus Attila polgármester bejelentette: a 710. évforduló tiszteletére és a falunapokra három – torjai, futásfalvi és bálványosi – képeslap készült el, amivel megajándékozzák az újszülötteket és a tizennyolc éveseket.
Életműdíj odaítélése
Idén az önkormányzat az életműdíjat a nemrég nyugdíjba vonult Opra Vilmos korábbi karatnai iskolaigazgatónak ítélték oda, majd a tíz éve Torjával testvértelepülési kapcsolatot ápoló Csokonyavisonta polgármestere és alpolgármestere, Haraszti Attila és Laki Dezső, valamint Nagy József, a kaposvári Somogyi Huszárok Hagyományőrző Egyesület huszárkapitánya kapta meg a minden évben kiosztott kitüntetést.
Az elmúlt években hagyománnyá vált óriáspuliszka és főzőverseny sem maradt el
Mint minden évben a az iskola udvart a szakácsok birtokba vették és itt készült a sok finomság. A fözö csapatok visszatérő vendégei a tórjai falunapoknak, amint minden évben az idén is a Torjai Gazdasszonyok s kürtőskalácsot sütöttek. Jelen volt a gádorosi önkormányzat, a kistarcsai Mulatós Barátok és az ottani önkormányzat csapata, a csokonyavisontaiak, a torjai Vidámcsapat, a mikóújfalusiak, a 142-es számú Szent Miklós Cserkészcsapat, a Bálványos Fiai Egyesület, a vadászok és a juhászok is.
A Székely Hírmondó szerint „Fabó Dudás Róbert, a gádorosiak séfje érdeklődésünkre elmondta: mivel ő Szerbiából származik, úgy gondolták, egy kevésbé ismert ételféleséget, a sertés-, juh- és marhahúsból készített pljeskavicát mutatják be. A szerb hamburgerként is ismert étel nagyon hasonlít a miccsre, serpenyő szélén, bő olajjal locsolva sütik a húslepényeket. Megtudtuk, a pljeskavica nagyon közkedvelt Újvidéken, gyakorlatilag minden pikniken fogyasztják.
A Bálványos Fiai csapat tagjai a múltba nyúltak vissza: Voloncs Mária anyósának az anyósától származó, 1940-ből való recept alapján ún. anyósvadast készítettek. Ez egy hagymaalapú, zöldségek hozzáadásával, borjúcsontból készített, húslével felengedett és hosszúhússal gazdagított étel, amit a végén tojásos eresztékkel sűrítettek, és pergelt cukorral „bolondítottak” meg. Az asztaluknál egyébként felejthetetlen zamatú barackpálinkát is kínáltak!
A csokonyavisontaiak valódi kaszás étellel rukkoltak elő, a Somogy megyéből érkező csapat marhapörköltet készített Illó Margit-módra, tudtuk meg magától a menzát működtető névadótól, aki még dödöllével, csirkecombbal és libamájjal is kényeztette a zsűri ízlelőbimbóit. A pörkölt egyedi fűszerezése miatt viseli a nevét, paprikával és paradicsommal, illetve vörösborral dúsítják a kiadós, vegetáriánus-berkekben elképzelhetetlen ételt.
A csapatokat egyébként egy manchesteri vendéglő séfje, a portugál Vanessa Raquel, illetve Komlósi Mihály, a Vitézi Rend kulturális székkapitánya értékelte, majd szokás szerint minden csapatot díjaztak, hiszen a főzőverseny elsősorban a barátkozásról, a különböző vidékek gasztronómiai örökségének közelebb hozásáról és nem a versengésről szólt.”
Mária -búcsú
Vasárnap Mária-búcsúval folytatódott a „Szeptemberfeszt” . Az altorjai plébániánál gyülekeztek huszárok, cserkészek, népviseletbe öltözöttek és csokonavisontaiak, majd indultak lóháton és feldíszített szekereken a középtorjai Mária-kápolnához. A menet élén a kézdivásárhelyi Tanulók Klubja fúvószenekara, torjai cserkészek, szentegyházi és kaposvári huszárok, a Székely Virtus Hagyományőrző Egyesület kézdiszéki huszárjai haladtak. Az őszi melegben a gesztenyefák árnyékában a Mária-kápolna kertjében számos érdeklődő előtt Szabó Lajos kanonok, a sepsiszentgyörgyi Szent József-templom plébánosa a környékbeli papság közreműködésével celebrálta. A szentbeszédet Kedves Tibor alsócsernátoni plébános mondotta el. Beszédében Szűz Mária anyai szerepe köré fűzte, kidomborítva a hít megtartó erejét.
Daragus Attila polgármester elmondta: a község összes templomának felújítása következik, mind a futásfalvi, mind torjai katolikus és református egyházak tulajdonában levő istenházak.
A falunapokon első alkalommal részt vevő torjai, Péter Barna egyesületi elnök elmondása szerint jelenleg 27 tagot számláló Bálványos Fiai Hagyományőrző Egyesület vasárnap sportcsarnok előtt jurtát állított, kézműves-foglalkozásokat és játszóházat tartottak, íjászatra is lehetőséget biztosítottak az érdeklődőknek.
A falunapokat az iskolások műsora, koncertek és vasárnap este tűzijáték tette színesebbé.
Torja
1307-ben Thoria alakban írva említik először. A Torja-patak völgyében emelkedő domb tetején találhatók Torja egykori terjedelmes várának csekély maradványai. Eredete, sorsa ismeretlen. Altorján áll az Apor család 17. századi klasszicista kastélya, kissé távolabb az Aporok temetőkápolnája. Feltorján áll a gótikus, megújított erődített templom. 1910-ben 2584 lakosából 2581 magyar volt. A trianoni békeszerződésig Háromszék vármegye Kézdi járásához tartozott. 1992-ben 3675 lakosából 3657 magyar és 18 román volt.I.e. az V. évezred óta lakott a Torja patakának völgye. Nevének eredetéről sem írásos emlék, de még monda sem maradt fenn.
A mai Torját alkotó falvak tatárjárás előttiek, legkésőbb a 10-11. században már azon a helyen léteztek, ahol most is vannak. A Torja patak két oldalán hosszan elnyúló község öt, teljesen egybeépült faluból tevődik össze: Alsó és Felsőtorja, Karatna, Alsó és Felsővolál. Ezek a települések a múltban két törvényhatósághoz tartoztak. A jobb parton levő Alsó és Felsőtorja Háromszékhez, a bal parti Karatna Alsó és Felsővolál pedig Felső-Fehér vármegyéhez tartozott. 1899-ben Alsó és Felsőtorja egyesült, majd 1917-ben Karatna és Volál is csatlakozott az immár Torjának nevezett nagyközséghez. Felsőháromszék egyik legnagyobb és legrégebbi települése. Első okleveles említése 1307-ből való terra sen possesio Thorya néven. 1332-ben Valentinus nevű papja három régi banálist fizetett a pápai tized fejében. Két év múlva, 1334-ben a pápai adó értéke majdnem megháromszorozódott. Nyolc banálist ekkor a viszonylag népes települések fizettek. Hogy a környék legkiemelkedőbb helysége volt, mi sem bizonyítja jobban, mint az a tény, hogy Luxemburgi Zsigmond király 1427-ben a mai Kézdivásárhelyt Torja vására néven részesíti városi kiváltságlevélben, ami azt jelentette, hogy kezdetben Torja határán és hozzá tartozó kis vásáros településként jött létre Kézdivásárhely, amely aztán elnyerte önállóságát és szabad fejlődésének feltételeit. Székelyföldi egyházalapítás Szent István törvénye: minden 10 faluból álló magyar településcsoport kötelezve volt egy templom építtetésére, a templomot a falvak saját költségükön kellett felépítsék. Szent László kötelezővé tette a templomok mellé való temetkezést a régi pogánytemetőkkel felhagyták és a templomok körül új temetőket nyitottak, a közös templomot építtető falvak egy egyházközséget, megyét alkottak. Az 1876-os közigazgatási törvény végrehajtásáig a Bálványos pataka, a Torja vize és a Csík- illetve Kászonszék déli határa közötti terület, Felső - Fehér vármegyéhez tartozott, akkor ezt az enklávét Háromszék vármegyéhez csatolták. Ezen a vármegyei területen alakult ki a 13-14. század folyamán a bálványosi uradalom, Bálványos-vár központtal, amely évszázadokon át az Apor család birtokában volt. Wikipedia nyomán
2016
2015
2014
A tizenegyedik egyben Felsőháromszék idei utolsó falunapját szervezték meg szeptember 13-14-én.
Két napon át múlathatott mindenki, volt ott, ami szem-szájnak ingere, tánc, utcabál tűzijáték. Válogathatott kicsi, nagy a változatos műsorból. Terménykiállítással is készültek, melyet a Polgármesteri Hivatal folyosóján tekinthetett meg az érdeklődő. Vasárnap délelőtt pedig a Mária-búcsú alkalmával mindenki egy keveset magába fordulva imádkozhatott és Kovács Gábor kovásznai esperes szentbeszéde alatt elgondolkodhatott magyarságunkról és hitünkről.
A már megszokott hagyományokhoz híven a községháza előtt felállított életfánál közös fényképet készítettek a tavaly szeptember óta született gyerekek szüleikkel, a fényképet berámázva még a nap folyamán megkapták a családok. Az életfára pedig rákerült a községben született harmincnégy újszülött nevét és születési időpontját tartalmazó réztábla. Ezt követően kultúrotthonban Hatos Mihály altorjai római katolikus plébános osztott áldást, a község vezetői pedig emléklapokat és egy-egy szál virágot nyújtottak át az édesanyáknak. Nem maradt el a nagykorúsítása sem azoknak akik 1996-ban születtek. Ezt követően átadták a Torjáért-díjat Dobai Hajnalnak nyugalmazott zenetanárnak és Dombi Attila Jánosnak, Sarmaság, Szilágy megye legnagyobb községe polgármesterének.
Ezután mindenki az udvarra vonult ahol már lázasan készült a hatvan méteres túros-puliszka, amit aztán a jelenlevők között szétosztottak. Az ízét dicsérte, hogy pillanatok alatt elfogyott. Amíg főt a puliszka a kézdivásárhelyi Tanulók Klubja mazsorettjei szórakoztatták az érdeklődőket.
A nap leglátványosabb és legvonzóbb mozzanata a nemzetközi főzőverseny volt, melyen tizenhárom hazai és határon túli csapat mérte össze főzési tudományát. Három óra alatt a csapatok ügy ízben mint látványban nagyon változatos ételeket tálaltak a zsűri elé.
Aranyérmet érdemelt a zsűri szerint a Bákói Megyei Faluturizmus-szövetség, Zágoni csapat, a Kézdimartonfalvi Juhászok, Gádoros (Magyarország) csapata, Sarmaság, a Brassó Megyei Faluturizmus-szövetség, a Fehér Megyei Faluturizmus-szövetség, különdíjban részesült Kistarcsa (Magyarország) csapata.
Vasárnap a Mária-búcsúra gyülekezett a falú. A díszfelvonulás az altorjai plébániától indult a Mária-kápolna irányába. Nem mindennapi látvány volt amint a lovas szekereken vonultak a gyergyói, a csíki és a Székely Virtus Hagyományőrző Egyesület huszárai és a Szent Miklós Cserkészcsapat tagjai, élükön a kézdivásárhelyi Tanulók Klubja fúvószenekarával. A délben kezdődő Mária-búcsús ünnepi szentmisét Péter Artúr kézdikővári plébános celebrálta. A szentbeszédet pedig Kovács Gábor kovásznai esperes mondotta el, amelyről a jelenlevők a magyarságtudatról és anyanyelvünk szépségéről tartott magasztaló gondolatokkal távozhattak.
| File | Description | File size |
|---|---|---|
 Meghivo ASCT RO-HU.jpg | 640 kB |
