HungarianMagyarRomanianro-ROEnglish (UK)
 ◄◄ 
 ◄ 
 ►► 
 ► 
július 2018
H K Sze Cs P Szo V
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31

Támogatás

INFO

Numarul unic pentru
apeluri de urgenta este 112

 112

Facebook Like Box

Torjára érkezve hatalmas faragott székely kapu fogadja a látogatót, mely szimbolikusan áldást kíván az alatta áthaladókra. A falu néveredetére vonatkozóan érdekes változat maradt fenn. A rómaiak idejében volt egy olyan út, amely Torján és a hegyeken át az Olt völgyébe vezetett. Via Pretoria volt a neve, ebből származtatják a falu nevét.

torja_00.jpgtorja_01.jpgtorja_02.jpgtorja_04.jpgtorja_05.jpgtorja_06.jpgtorja_08.jpgtorja_09.jpgtorja_1.jpgtorja_2.jpgtorja_3.jpgtorja_5.jpg

A település történelméhez és jelenéhez is szorosan kötődik az Apor család. A főúri család a 17. század elején költözött le Bálványosvárról. Udvarházuk Torja központi részén áll. Ma már itt élnek a család hazatelepedett tagjai. A család legismertebb tagjai között említhetjük Apor Péter bárót, aki a 18. században virágzó napló- és történetírás utolsó jelentős képviselője. Munkái ma is forrásértékűek, legmaradandóbb műve a Metamorphosis Transilvaniae (é), melyben a fejedelmi Erdély patriarhális szokásait akarta megőrizni az utókor számára.

Szintén jeles szülötte a bárói családnak Apor Vilmos, vértanú püspök, akit hosszú várakozás után II. János Pál Pápa 1997 november 9-én iktatott a boldogok sorába. Az impozáns kastély magán viseli a korai reneszánsz és a népi barokk ízlés jegyeit. Az évszázadok folyamán javított, alakított épület klasszicista ízlésű külsőt vett fel. Udvarán még két régi épület áll: az egykori gabonás és Apor Péter szülőháza. A falakat építészettörténeti értékű kőből faragott emléktáblák díszítik. Itt őrzik a történetíró Apor Péter címeres latin nyelvű epitáfiumát. A község két műemléktemplomát az Apor család építtette. Az altorjai Szent Miklós templomot 1823 és 31 között emelték. A mai épület korai elődje román kori, később gótikus stílusban épült szentély volt, mely a sorozatos átépítésekkel megsemmisült. 199o-ben találták meg a román kori templom félköríves szentélyét.

A Torja vizének teraszán áll a honfoglaló Árpád egészalakos szobra és a templom előterében történelmi eseményekre emlékeztető művek. Közel a templomhoz található az altorjai Jókai Mór általános iskola, melynek homlokfalát Jókai emléktábla díszíti. Mégpedig azért, mert az író különös érdeklődést tanúsított e vidék iránt, ahova több alkalommal is ellátogatott. Útjának eredményeként született meg a Bálványosvár című regénye. A község központjában, Középtorján áll a községháza, melynek előterében emelkedik a millecentenáriumi emlékkopjafa. Ugyanitt látható egy szádokfa, ami különleges és egyedülálló szerepet tölt be, életfának is nevezik. Erre helyezik el a község újszülöttjeinek neveit táblába vésve és őrzik meg az utókornak. A főút baloldalán áll az Apor család neogótikus sírkápolnája, az úgynevezett Mária-kápolna. Építésének időpontja ismeretlen, a falára erősített csengettyűn az 1831-es évszám olvasható, de egyes bejegyzések szerint 1846-ban szentelték fel. A szóbeszéd szerint a Mária-kápolna és az azt övező magas kőfal az altorjai templomerőd falának alacsonyabbra bontása során, a hasznosítható építőanyagokból épült.

A sírkápolna homlokzatára helyezték el a vértanú püspök, boldog Apor Vilmosra emlékeztető márványtáblát, az építmény bejárata előtt pedig mellszobra áll, mely Miholcsa József alkotása. A kápolna alatti sírboltban nyugszik több más Apor mellett báró Apor Lázár az Erdélyi Udvari Kancellária tanácsosa és unokája báró Apor Gábor, Háromszék vármegye alispánja, Apor Vilmos püspök édesapja. Ugyancsak értékes építészeti emlék a feltorjai református vártemplom. Itt is egy régi, román kori szentély állott, melyet a gótika idején átépítettek. A régi templom helyébe az első világháború idején egy neogótikus új templomot emeltek. A védelmi célokat szolgáló kapubástyára épült torony nyílásai csúcsíves záródásúak voltak, a tornyon több keskeny és magas lőrés látható. Zsindelyes fedélzete nyolcszögű gúlában végződik, alatta egy tornácos kiképzésű, úgynevezett figyelő látható, feltehetően a 18. században készült. Ebből az időből való a fából készült portikus is, rajta az 177o-es évszám. Tornyában reneszánsz díszítésű, műkincs értékű harang szól. A vártemplom közelében emelkedik a feltorjai római katolikus templom. A Torja vizén túl fekvő Karatnának is önálló református temploma van. A községben az oktatást négy általános iskola látja el és ugyanennyi óvoda működik.

Az elöljárók hosszútávú és következetes fejlesztési stratégiájának köszönhetően jelentős beruházások valósulnak meg, középületeket újítanak fel. A jövőbeni nagyobb munkálatokkal az infrastruktúra javítását, rehabilitációját célozzák meg. Torján minden évben gazdag és változatos programmal készülnek a falunapokra. Igyekeznek minél szélesebb körnek és minden korosztály számára kedvező rendezvényt szervezni. Az elmúlt években a falunapok legnagyobb attrakciója a túrós puliszka készítés volt, melynek méretével már többször próbáltak rekordot felállítani. 2oo8-ban alapos előkészülettel és a helybéliek nagyszerű helytállásával sikerre vitték a kezdeményezést, így a székelyföldi falvak közül Torja elsőként került be a Rekordok könyvébe. A világ leghosszabb túros puliszkája 15o méter és 32 cm hosszú lett, ehhez négy mázsa puliszkalisztet, 150 kiló túrót, 15 liter étolajat, 25 kg sót és 450 liter vizet használtak fel. A elkészítésében 240 nő és 75 férfi segédkezett. A szeletelést követően a 7500 adag túros puliszka percek alatt elfogyott.

A község igen csodálatos és értékes természeti kincsekben gazdag. Egyik érdekessége a Szemmosó-kút. Kénes vizével a régiek szembajokat kezeltek. Azokat a tépett rongydarabokat, amelyekkel szemeiket borogatták, ősi szokás szerint a környező bokrok ágaira aggatták. Babonás hitük szerint ezzel a betegséget is hátrahagyták. A térségben számos jó ízű borvízforrás található, melyek különböző bajok kezelésére is alkalmasak. Ezeket folyamatosan felújítják, hasznosítják. A hegyről bevezették a Szeregető-forrást a Jajdon völgyébe, korszerűsítették a Transzszilvánia-forrást, és tervezik a Szejke-forrás rendbetételét is.