Tisztelt torjaiak, futásfalviak, bálványosiak és vendégeink határon innen és határon túlról!

 Fogadjátok szeretettel Torja honlapját, mellyel szeretném bemutatni településeink értékeit, hagyományait, természeti adottságait, szépségeit és kultúrális örökségeit.

 Ajánlom minden torjainak és futásfalvinak, akik a községünkben élnek. Ajánlom honfitársainknak, akiket elsodort a sors határon innen vagy határon túlra.

 Ajánlom azoknak, akik köztünk leltek otthonra és be tudtak illeszkedni közösségünkbe. 

 Ime, itt egy gyönyörű táj, egy csodálatos örökség, mit őseink áldozatos munkájának, harcának és kitartásának, az összetartás és az összetartozás erejének köszönhetünk, és kötelességünk, hogy ezt az értéket tovább adjuk a következő nemzedéknek, hogy ők is büszkén őrízhessék, és majd egykor átadhassák az utókor számára.

Kedves barátaim és vendégeink!

 Mint Torja szülöttje, mindig hittem Istenben és emberben, és hiszek Torja jövőjében, hiszek e barátságos és vendégszerető emberek összetartásában. Kívánom önöknek, hogy adjon a jó Isten erőt, egészséget, bort, búzát, békességet, hogy büszkék lehessünk településeinkre!

Dr. Daragus Attila Torja polgármestere

 

 

 


 Kovászna megyében, a Felső-Háromszéki medence északnyugati szögletében fekszik Torja, a hason-nevű patak mentén, Kézdivásárhely közvetlen közelében. Három hegyvonulat előterében helyezkedik el: délnyugaton és délen a Bodoki-hegység, nyugat és északnyugat felől a Csomád hegytömb, észak felől pedig a Torjai-hegység húzódik.

                        
     

Az ősi település olyan nagy területtel rendelkezett, hogy abból szakadt ki Kézdivásárhely. A felsőháromszéki község 1917 augusztusában jött létre Torja, Alsóvolál, Felsővolál, és Karatna települések egyesítésével, ezt megelőzően 1899-ben Altorja és Feltorja vált eggyé Torja név alatt. Ezek az egykor különálló falurészek 1876-ig Felső-Fehér vármegye részét képezték. Ma már közigazgatásilag a községközponthoz tartozik még Futásfalva és Bálványosfürdő is. Előbbi 2-, utóbbi pedig 13 kilóméterre fekszik a községközponttól.

Felsőtorja 1307-ből ismert írásos formában, Altorját 1332-ben említik előszőr, Karatna, Volál falurészéről pedig 1427-ből van adat. Torján több mint négyezren élnek, a falu lakossága közel 100 százalékban magyar nemzetiségű. Felekezeti megoszlás szerint a többség római katolikus vallású, de számottevő a református és az ortodox hívők száma is. Alsótorja és Volál lakói szinte mind római katolikusok, a reformátusok főként Feltorján és Karatnán élnek. A települést már régen is a jelentősebbek között tartották számon, fejlett háziiparral rendelkezett, fontos jövedelme volt a fafeldolgozás.

Napjainkban a mezőgazdaság és az állattenyésztés a fő tevékenysége a lakosságnak, ugyanakkor nagy hangsúlyt fektetnek az idegenforgalomra. Közel tizenötezer hektár területen gazdálkodnak, melynek nagyobb része szántó és legelő. Itt működik az ANTREC nevű, faluturizmussal foglalkozó országos szövetség egyik székhelye. A helyi vendégfogadás főként a székely népi jellegzetességek bemutatására irányul és sajátosságait mutatja be, ez mellett pedig a környék csodálatos természeti kincseivel próbálják vonzóvá tenni a térséget. Ennek érdekében a fejlesztési programokban is kiemelt helyen szerepelnek a rehabilitációs programok.

Kézdivásárhelytől 8 km-re északnyugatra a Torja-patak völgyében 7 km hosszan elnyúlva fekszik. Az 1899-ben egyesített Altorja és Feltorjából, valamint az 1917-ben hozzácsatolt Karatnavolálból áll. Ide tartozik Bálványosfürdő és 1968-óta Futásfalva is. A Bálványosfürdõ felé vezető országút menti Altorja és Feltorja mindig Háromszékhez tartozott, a velük szomszédos Karatna, valamint Alsó- és Felsõvolál azonban 1876-ig Felsõ-Fehérvármegye része volt.

A községhez tartozik a Délre 3 km távolságra a hegységperem egyik kis völgyében levõ Futásfalva elsõ írásos emléke 1567-ból való, 13 kapuszámmal, valamint Északon 8 km távolságra a legendás hírű, festöi táj szépséggel biró Bálványos.A környék legjelentösebb települése mint bányászközpont és timsót bányásztak. 1307-ben Thoria néven említik először. A Torja-patak völgyében emelkedő domb tetején találhatók Torja egykori terjedelmes várának csekély maradványai. Eredete, sorsa ismeretlen. Altorján áll az Apor család 17. századi klasszicista kastélya, kissé távolabb az Aporok temetőkápolnája. Feltorján áll a gótikus, megújított erődített templom. 1910-ben 2584 lakosából 2581 magyar volt. A trianoni békeszerződésig Háromszék vármegye Kézdi járásához tartozott. 1992-ben 3675 lakosából 3657 magyar és 18 román volt.I.e. az V. évezred óta lakott a Torja patakának völgye.

Nevének eredetéről sem írásos emlék, de még monda sem maradt fenn. Kézdivásárhelyen római castrum volt, egy főútvonal haladt a VIA PRINCIPÁLIS déli irányba, egy összekötő út ment át az Olt völgyébe, mely a mai Torján haladt át, ez volt a VIA PRETORIA, az itteni lakosok a Pretoria szót rövidítették Torya, Torjára. Valószínű, hogy innen ered a Torja elnevezés. A magyar honfoglalás is érintette a község területét, a székelyek a XII. század közepétől telepedtek erre a területre, és teljesen összeolvadtak a honfoglaláskor letelepedett csoportokkal. A mai Torját alkotó falvak tatárjárás előttiek, legkésőbb a X-XI. században már azon a helyen léteztek, ahol most is vannak. A Torja patak két oldalán hosszan elnyúló község öt, teljesen egybeépült faluból tevődik össze: Alsó és Felsőtorja, Karatna, Alsó és Felsővolál. Ezek a települések a múltban két törvényhatósághoz tartoztak. A jobb parton levő Alsó és Felsőtorja Háromszékhez, a bal parti Karatna Alsó és Felsővolál pedig Felső-Fehér vármegyéhez tartozott. 1899-ben Alsó és Felsőtorja egyesült, majd 1917-ben Karatna és Volál is csatlakozott az immár Torjának nevezett nagyközséghez. Felsőháromszék egyik legnagyobb és legrégebbi települése. Első okleveles említése 1307-ből való "terra sen possesio Thorya" néven.

1332-ben Valentinus nevű papja három régi banálist fizetett a pápai tized fejében. Két év múlva, 1334-ben a pápai adó értéke majdnem megháromszorozódott. Nyolc banálist ekkor a viszonylag népes települések fizettek. Hogy a környék legkiemelkedőbb helysége volt, mi sem bizonyítja jobban, mint az a tény, hogy Luxemburgi Zsigmond király 1427-ben a mai Kézdivásárhelyt Torja vására néven részesíti városi kiváltságlevélben, ami azt jelentette, hogy kezdetben Torja határán és hozzá tartozó kis vásáros településként jött létre Kézdivásárhely, amely aztán elnyerte önállóságát és szabad fejlődésének feltételeit.